Fourth Chapter

- Hát... kényelmes az egyszer biztos. - nevettem fel majd bevonultam a fürdőbe.

Egész nap a várost jártuk. Kiderült, hogy még mindig van olyan hely, amit nem láttam. És most végre fel tudtunk szállni a London Eyera is, aminek én nagyon örültem. Fentről az egész város látni lehetett. Tuti, hogy ha valami bántani fog, akkor ideje jövök majd, itt olyan megnyugtató, és csendes. Beültünk még a Starbucksba is egy forró csokira. Isteni itt a forró csokoládé, meg kéne tudnom mi a receptjük. Végül sajnos Liamnek haza kellett mennie.

- Köszi, a tegnapit és a mai napot. Rég szórakoztam már ilyen jól. - öleltem meg szorosan Liamet. - Te vagy a legjobb barát a világon.

- Kölcsönös. Hétfőn találkozunk. - intett majd kihajtott a kocsijával.

Az ajtón belépve anyát nem találtam sehol csak egy papír cetlit. Ne várj. Későn jövök haza. De azért vacsizzál kicsim. Puszi Anya. Csúcs. Egyedül vagyok itthon. A házi mozit bekapcsolva hangosítottam fel maxra a zenét. Neki láttam megcsinálni a vacsorámat közben énekeltem az adott zenét. És most következzen egy klasszikus mai sláger. James Arthur-tól az Impossible. Ezt imádom. 2 óra múlva kész is lesz a kajám és gyorsan bevágom. A zenét lekapcsolom, majd felvonulok a szobámba. A laptop elé beülve nézek meg egy filmet. A felénél majdnem bealudtam, de mikor a fejem nagyot koppant az asztalon egyből felébredtem. Éjfél környékén elmentem lefeküdni.

Teltek a hónapok és mire észbe kaptam már lassan itt volt a nyári szünet is. Liammel elválaszthatatlanok lettünk, mindent együtt csináltunk. Együtt kerültünk bajba persze nekem soha semmi közöm nem volt hozzá, de hát mégis mindig bemagyarázta a tanároknak, hogy én is benne voltam. Idegesítő. Most is épp a büntit üljük le, ami már most nagyon unalmas.

- Nos, Miss. Black kisasszony készen van már a matekból a házi feladata? - kérdezte meg Mr. Bernard a matek tanárom egyben felügyelő tanárunk. Mindig ő marad bent velünk és végig itt is tart minket, ami igazán szívás. Nincs neki családja ahova haza kéne mennie?

- Hát persze Mr. Bernard tanár úr. - mosolygok rá pedig legszívesebben már itt se lennék. Igazán köszönöm Liam Payne.

- Na és ön Liam? - néz rá összehúzott szemmel. Sosem szerette igazán Liamet. Megértem. Néha én sem bírom, mint például most.

- Na ná tanár úr. - mondja Liam.

A tanár csak összehúzza a szemét és legyint miszerint mehetünk. Hál istennek. Kiérve a parkolóba Liam nyakának ugrok és hatalmasat ütök a fejére.

- Annyira utállak, hogy miattad szívok mindig. - tettem karba a kezem.

- De azért szeretsz mi? - néz rám féloldalas mosolyával.

- Már nem is tudom. - nézek rá laposan.

- Tudom, hogy szeretsz. Hisz nézz csak rám. Engem mindenki szeret. - nevet rám Liam.

- Aha, szedd csak nyugodtan tovább az ego növelőidet. - ráztam meg nevetve a fejem. Elkísért egészen a kocsimig. Hát igen végre kaptam egy kocsit. Köszi bátyus.

- Amúgy szerettem volna beszélni veled valamiről. - túr a hajába Liam. Rossz érzésem támadt.

- Mi a baj? - teszem fel egyből a kérdést.

- Semmi baj nincs. Csak az van hát, hogy... - nem néz a szemembe. Itt valami olyan lesz, aminek tuti nem fogok örülni.

- Bökd már ki végre Liam. - kiálltok fel.

- Jelentkeztem az x Factorba. - néz bele a szemembe.

Én meg meg sem tudok szólalni. Itt akar hagyni? Épp most? Nagy nehezen kinyögök valami válaszféleséget, ami persze egy olyan gratulálok féle lehetett. Persze hazudok. Egyáltalán nem örülök, hogy itt hagy a legjobb barátom, de támogatni fogom hisz ez a feladata egy barátnak nem, de bár? Még váltunk pár szót majd elköszönünk egymástól.

Haza érve dobom le magamról a kabátot meg a cipőmet, majd felrohanok a szobámba és az ágyra vetem magam. A zokogás kerülget. Mit csináljak ha Liam elmegy? Kivel fogok beszélgetni, ki miatt fogok mindig büntetést kapni? Ki fog kirángatni a rossz napjaimból? Ki lesz az új legjobb barátom? Ez nevetséges, hát persze, hogy Liam marad örökre a legjobb barátom még akkor is ha az ország másik végére költözik vagy ha Amerikába. Akkor is Liam marad örökre a barátom. A telefonért nyúlok majd tárcsázok.

- Szia. Mi a baj? - kérdezte meg a vonal túlsó felén lévő személy.
- Mikor lesz a meghallgatás Liam? - kérdeztem meg.
- Holnap. - mondta.
- Ott leszek és én leszek a leghangosabb a közönségben. - nevettem fel.
- Meghiszem azt. - nevetett ő is velem.

Még beszélgettünk egy kicsit majd elköszöntünk egymástól. Képtelen voltam elaludni, csak forgolódtam egész este. Valamikor még is csak elnyomott az álom. Nagy nehezen kikászálódom az ágyból és lecsoszogok egy jó erős meleg kávéért. Ezzel a nappal végre elkezdődött a nyári szünet. Gyors megcsinálom a kávém majd vissza megyek a szobámba, közben felkapom a telefonomat és vissza fekszek az ágyamba vigyázva nehogy ki folyjon a kávém. A kávét lerakom az éjjeli szekrényemre és magamhoz veszem a gépem. Lassan kortyolgatok, miközben megnézem kaptam e levelet a bátyámtól. Elméletileg megígérte, hogy a nyárra vissza mehetek hozzá Amerikába most, hogy 3 hónap szabadságot kapott. Reménykedve nyitom meg a posta fiókomat és hál istennek van is egy levelem tőle.

Szia hugica. Hát persze, hogy jöhetsz hozzám hisz megígértem. Csak írd meg, hogy mikor jössz, hogy kimehessek eléd a reptérre. Már nagyon hiányzol. Nos akkor majd találkozunk.

Ölel és puszil az egyetlen bátyád :)

Felvisítok örömömben. Mehetek hozzá. Istenem olyan rég nem láttam már a bátyámat. Egész pontosn apa halála óta nem láttam. Annyira jó lesz vele tölteni a nyaramat. Megírtam neki, hogy kb 2 vagy 3 héten belül megyek majd csak mert, Liamet el akarom kísérni a meghallgatásra. Jesszusom most jut eszembe, hogy ma lesz a meghallgatás. Magamhoz kapom a telefonomat és már is tárcsázom Liamet.

- Hallo? - motyogja Liam. Hogy aludhat még mindig?

- Liam ma lesz a meghallgatásod. Nem kéne oda menni korán? - teszem fel a kérdést.

- Istenem. Tényleg. 10 perc és ott vagyok nálatok. - kiáltja majd semmi. Lerakta. 

10 perc?! Hogyan készüljek el 10 perc alatt? Amilyen gyorsan csak lehet letusolok és éppen hogy csak kész lettem mikor csengetést hallottam. Lerohanva gyorsan belebújtam a szandálomba. Oda kint gyorsan megöleltem Liamet majd magam után bezártam az ajtót és már is mentünk a helyszínre.

Órákat várunk mire Liamre kerül a sor de egyáltalán nem bánom. Hátra megyünk Liammel ahol megkapja a számát. Egész sok a tehetséges ember van itt, kicsit félek, hogy Liam nem fog tovább jutni. Miley ilyenre még gondolni sem szabadna. Persze, hogy tovább fog jutni és meg is nyeri majd. Igen ez lesz. Fél órával később már Liam áll a színpadon én meg tövig rágom a körmöm annyira ideges vagyok.

Amennyire izgultam nem is vettem észre, hogy Liam már el is kezdte énekelni a dalt. Annyira szép hangja van. 

- Köszönjük Liam Payne. - hallatszik Simon hangja. - Nagyon sokat fejlődtél mikor utoljára itt voltál. Szerintem egyértelmű az eredmény. - mondja Simon.

- Liam Payne te....